Okleveles agrármérnök, a Biodinamikus Közhasznú Egyesület elnöke volt az egyike, akinek munkásságát a kétévente megítélt Pro Biokultúra díjjal ismerte el a Magyar Biokultúra Szövetség. 

Ebből az alkalomból kértem meg, hogy tájékoztassa röviden a lap olvasóit munkájáról.

– A Mezei név a biogazdálkodók előtt ismert, jól csengő név, ha szabad ilyen profán megfogalmazással élnem  - márkanév a biotól is szigorúbb biodinamikus gazdálkodók körében.

– Igen, a Mezei név a magyarországi biodinamikus mozgalomban régebb óta jelen van, mert édesanyám, dr. Mezei Ottóné már a 70-es évek második felétől foglalkozott a biodinamikus gazdálkodás szellemi-antropozófiai alapjaival és gyakorlatával a maga kertészeti, később üzemi környezetében. Érdeklődésemet megalapozta, hogy 1978-ban elvitt magával az akkori Kelet-Németország egyetlen magángazdaságába, a Bad-Saarow melletti Marienhöhe-be, amely 1928 óta biodinamikus gazdaság volt, és ma is az. Ez volt az első, fiatalon ért meghatározó élményem, amikor láttam, ahogy egy sokoldalú, tejelő szarvasmarhatartó, takarmány- és árunövényt, zöldséget és gyümölcsöt is termesztő, a tájba harmonikusan illeszkedő gazdaságot – az akkori viszonyok ismeretében – csak a legalapvetőbb gépekkel és eszközökkel, sok-sok kézimunkával és még több belső elszántsággal műveltek.

Magyarországi aktivitásom már az egyetemen kezdődött, amikor a diplomamunkámban a biodinamikus és műtrágyázott takarmányok beltartalmi értékeinek elemzésével, vizsgálatával foglalkoztam. Az egyetem után külföldön is gyarapíthattam gyakorlati tapasztalataimat, amikor ausztriai majd svédországi biodinamikus gazdaságokban dolgoztam.

A svédországi Järnában biodinamikus szakmérnöki tanulmányokat végezhettem, különösen a mezőgazdasági üzemek biodinamikus átállásának kidolgozása volt rám nagy hatással. Ezt később, már hazai tanácsadási tevékenységem során a zöldség-gyümölcsös kiskertektől a családi méretű gazdaságokon át, a több ezer hektáros biogazdaságokra is sikerült adaptálnom. Ezek közül ma már többen Demeter minősítéssel gazdálkodnak.

Kitűnő elméleti és gyakorlati tanáraim voltak itthon és külföldön: 

Dr. Arthur Granstedt, dr. Győrffy Sándor, Thomas Lüthi, dr. Márai Géza, Marianus Rath – akiket mindenképpen említenék.

Hazaköltözésünket követően családommal a rendszerváltás utáni kusza helyzetben, alapítványi környezetben, Iváncsán, próbáltunk egy oktatási célú gazdaságot létrehozni. Ez az iniciatíva később a Nógrád megyei Legénden, részben a felmenőim örökségéből maradt területen, barátaim meghatározó elszántságával kiegészülve folytatódott, továbbra is közhasznú alapítványi keretek között. A szolid termőképességű, de szívet örvendeztető tájba illeszkedő szántókon alapvető takarmánygabona termesztés, lucerna és rét-legelő gazdálkodás zajlik. A legéndi biodinamikus együttműködésbe integráltan szarvasmarha, ló, szamár, juh és baromfi is megtalálható, így teljes körű gyakorlati- és oktatási gazdaságként próbál működni. A legéndi együttműködés eredménye a ma 33 hektáros, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által ellenőrzött Demeter minősített gazdaság. Itt elsősorban a Waldorf-iskolák fiataljai végezhetnek mezőgazdasági gyakorlatot, biodinamikus kertésztanári vezetéssel, öt-hét napos időszakokban.

– A gazdaság a biodinamikus gazdálkodás minden elemét magában foglalja?

– Azon lényeges pontok, amik a teljeskörű biodinamikus gazdálkodást megkülönböztetik az ökológiai gazdálkodástól, Legénden megismerhetők. A Biodinamikus Mezőgazdálkodásért Alapítványtól átállási tanácsadás is kérhető.

A Biodinamikus Közhasznú Egyesületnek 2000-ben történt alapítása óta vagyok az elnöke.

A matematikus tanár úrtól, a tiszajenői családi gazdaságában készült beszélgetésben már korábban is hallottuk, hogy elsősorban a saját és családja egészségének megőrzése érdekében döntött a biogazdálkodás mellett.

– A Pro Biokultúra díj kitüntetés alkalmával most arra kérném, hogy röviden mutassa be biogazdász munkásságát!

– A biogazdálkodást családom döntése alapján kezdtük el még 1980-ban. A célkitűzés a család ellátása volt egészséges élelmiszerrel. Amikor meghallottuk, hogy Budapesten megalakult a Biokultúra Egyesület, azonnal beléptünk, ahonnan sok segítséget kaptunk a gyakorlati megvalósításhoz. Amikor már feleslegünk is lett, termékeinket a piacra is kivittük. A Biokultúra Egyesület legelső piacán is árultunk már saját nevelésű biopalántákat. Mostanában kecsketej terméket, tojást szoktunk a piacra vinni.

Mint biogazda, fontosnak tartottam a biogazdálkodás népszerűsítését is. Többfelé tartottam előadásokat, megalapítottam Szegeden egy Biokultúra kört, amit vezettem is szegedi tartózkodásom alatt. Tiszajenőre költözvén a szomszédos Tiszakécskén is alapítottam egyet.
1997-ben a X. Biokultúra Napok alkalmából jubileumi oklevelet és „Biokultúráért” jelvényt kaptam, majd 2002-ben az „Év Biogazdája” kitüntetés birtokosa lettem.

A jövő célkitűzései között szerepel, hogy a falusi turizmus keretein belül fogadjunk a biogazdálkodás, egészséges életmód, természetes gyógymódok iránt érdeklődő vendégeket.

A családom fiatalabb tagjait is úgy nevelem, hogy a megkezdett munkát töretlenül folytatni tudják, amikor az szükséges lesz.

(Forrás: Biokultúra újság 2016/6  Dr. Inczédi Péter)