A Biodinamikus Közhasznú Egyesület szervezésében ezév januárjában 26. alkalommal került megrendezésre a Biodinamikus Téli Tanfolyam Gödöllőn, a Szent István Egyetem kollégiumának Gorka termében.  A kétnapos összejövetel egyben a hazai biodinamikus mozgalom, a kert-és mezőgazdálkodók összejövetelének helyszíne is. Néhány év óta megújult formában rövidebb, de talán épp ezért intenzívebb lett e rendezvény.

A reggeli nyitó előadást Mezei Mihály, egyesületi elnök tartotta. A hazai biodinamikus élet összefoglalása mellett nemzetközi kitekintésre is sor került – azon megvilágításból, amit Rudolf Steiner 1924 pünkösdjén Koberwitzben tartott 8 előadása inspirál. Adódhat a kérdés. aktuális-e mindez a mai,  a mezőgazdaságot sem kímélő digitalizálódó világunkban? A válasz határozott „egyre inkább”… Egyre inkább szükség van megőrizni azt, amit e szellemi impulzus hordoz, megőrizni azt, amit az önfenntartó, lehetőség szerint zárt anyagforgalmú mezőgazdasági egység jelent - úgy a megtermelt, színes, ízletes, illatos termékek fogyasztóinak, mint a kozmikus távolságban lévő szellemi világnak.

Dr. Márai Géza egyetemi docens foglalta össze a biogazdálkodást érő kihívásokat, kiemelve az egyre erősebben tért hódítani akaró GMO élelmiszerek veszélyeit és hangsúlyozva a biodinamikus munka jövő – azaz a fiatalok – irányába betöltött, egyre jelentősebbé váló szerepét.

Dr Zsigó György előadásában bemutatta az általa néhány éve elvégzett, talán egyedülálló módon és szakszerűséggel követett dilúciós molylepke elleni védekezési eljárás vizsgálatát. Az erre vonatkozó kísérleteket fontos lenne a jövőben is folytatni – hogy szülessenek hazai eredmények, tapasztalatok, Rudolf Steiner előadásaiban e vonatkozásban elhangzott gondolatai gyakorlati megjelenítésével. Ennek alapján a rovarvilág szaporodási erélye befolyásolható az égetés, majd a hamu permetezése által, lévén ez egy ( a hő – tűz és a víz elem ) célzott és a kozmikus összefüggéseket is kutató alkalmazás, amely segíthet megállítani egyes túlzottan elszaporodó, szinte minden kultúrnövényünkre jutó széles fajgazdagságú molylepkék jelenlétét.

Az ebédszünetben Zöld Edit nyújtott tájékoztatást, elsősorban a kisebb kertekben tevékenykedők részére – a biodinamikus komposztoltó, - és permetező preparátumok felhasználásáról. Edit évek óta tartja a kapcsolatot, küldi el az erre igényt tartóknak a Rudolf Steiner mezőgazdasági előadásábain megfogalmazott, a földi és kozmikus összefüggések alapján készülő, gazdálkodást segítő anyagokat.

Az ebédet követően két csoportban, Mezei Mihály és Csécs Mónika vezetésével természetmegfigyelési séta zajlott, az Egyetem régi és új épületei, a környező, több évtized átalakításának nyomait viselő park és növényzetének téli állapota, nem mellesleg az időjárás megfigyelésével, elemzésével együtt.

Délután három előadást hallhattunk biodinamikus gazdálkodótól, akik közül ketten is a Demeter minősítésre állnak át. Az átállás egy több éves, a gazdaság és a gazdálkodó szemszögéből is önmegvalósító folyamat, amelynek során ki előbb, ki később juthat el a Demeter minősítéshez.

Bencze István Hegymagason, 20 hektáros, biodinamikusan művelt szőlőbirtoka került részletes bemutatásra. Az előadás során a külföldön szerzett tapasztalatok és a hazai megvalósítás szép együttesét láthattuk. Ugyancsak hatásos volt Póth Péter és Póth Virág keszegi családi gazdaságának fejlődéséről tartott vetítéssel egybekötött előadása. A lassan két évtizedet felölelő, sokszor erőn felüli munka eredménye a ma már kizárólag saját takarmányon tartott húsmarha állomány. A valamikor virágzó táj romjain, Magyarország újkori történelmének minden nyomát fokozatosan átalakítva jelent meg újra az egységes, állattartó gazdálkodás színes nyoma a keszegi határban. A biodinamikus munka és a gazdálkodók belső elszántságának köszönhetően. A nap befejezéseként Dr.Terjéki József matematika professzor mutatta be a családjával évtizedek óta, a Tisza folyó mentén, ahhoz Szegeden és Tiszajenőn is szorosan kapcsolódó életútját. Ma szántóföldi takarmánygazdálkodás és kecsketartás, valamint sajtfeldolgozó tevékenység a meghatározó. Megkapó képet kaptunk a szociális - terápiás munkahellyel kiegészült kisgazdaságról és arról, hogy a valamikori biodinamikus inspiráció hogy köszön vissza 20 év múltán ismét egy esetleges Demeter minősítés felé történő újbóli érdeklődésben.

Vasárnap a szombati naphoz kapcsolódóan Mezei Mihály megfogalmazásában a biodinamikus kert- és mezőgazdálkodásnak az élet minden szintjét behálózó összefüggéseit bemutató gondolatokkal kezdődött a délelőtt. Kiemelt téma az emberi értelem megfigyelése, Rudolf Steiner előadásának segítségével való„tettenérése” volt. A figyelem felébresztéséhez Török Sándor „Varázsló” jelenetének felolvasása segítette a régi és új érdeklődőket. Délelőtt Kiss Katalin tartott stúdium jellegű összefoglalást a biodinamikus preparátumokról, azok egyéniségéről, kapcsolatáról kozmikus környezetünkhöz, földi létezésünkhöz, gondolatainkhoz.

Évek óta visszatérő témája a téli tanfolyamunknak a sok gyakorlást igénylő, egyre elterjedtebben használatos Maria Thun féle Vetési naptár használatának bemutatása. Ennek kitűnő ismerője, Bognár Éva tartott régiek és újak számára is kristályos gondolatokat ébresztő előadást: Földi létezésünkhöz minden kapcsolódó elem – az ásványok világától a növényeken át az állatokig, a kozmikus környezet hatása alatt áll. Bognár Éva röviden megemlékezett két, Biodinamikus egyesületi tag (Dr.Terjéki József és Mezei Mihály) Pro Biokultúra díjjal történt kitüntetéséről. Ezt a díjat a Biokultúra Szövetség vezetősége minden második évben azon személyeknek adja át, akik a biogazdálkodás terén végzett tevékenységükkel ezt kiérdemelték.

A fagyos, hideg január közepi délutánhoz illeszkedő záró előadás a csillagászati alapokat taglalta volna, de Varga Márta betegsége miatt más jellegű előadással zárult a két napos tanfolyam:

Lechner Judit a mindannyiunk által – látszólag – jól ismert Fagyöngy csodálatos életét mutatta be, fényképekkel, több éves megfigyeléseinek összefoglalásával.

A biogazdálkodást érintő kihívások és a tapasztalható fejlődések

(A 26. gödöllői biodinamikus téli tanfolyamon elhangzott gondolatok)

dr. Márai Géza

 A Biodinamikus Közhasznú Egyesület lelkes és elhivatott tagsága és igen sok új érdeklődő és csatlakozni vágyó ismét megtöltötte a Szent István Egyetem kollégiumának Gorka termét. Mutatja ez, hogy az átfogóan értelmezhető biogazdálkodás – benne az ökológiai és a biodinamikus módszerek és szemléletmódok – töretlenül fejlődő érdeklődést váltanak ki a környezetet, a természetet kímélő és az eredményességre törekvő termelők-feldolgozók, valamint az egészséges táplálkozás lehetőségei iránt érdeklődő fogyasztók körében. Mindezt azonban szükséges elhelyezni az egész hazai mező- és élelmiszergazdaságra jellemző termelési és fejlesztési állapotok alakulásában is.

Amikor megkísérelünk átfogó értékelést adni a gazdálkodás helyzetéről, nem mulaszthatjuk el a jelenleg lezajlóban lévő nagy korszakváltások megértését és figyelembe vételét, hiszen ennek segítségével tudunk megfelelő eligazodást és helyes értelmezést megvalósítani. Ehhez nyújt lehetőséget a nemrégen elhunyt Nagy Bálint professzor azon összefoglaló véleménye, amely szerint (Roszik P. után szabadon) a XX. század a kemizáció évszázada volt (!?), míg a most tanulandó XXI. században pedig a biológiai (a környezet) lesz a meghatározó az életünkben, a gazdálkodásunkban és a munkásságunkban.

Jogosan tehetjük fel tehát azt a kérdést, hogy fel vagyunk-e készülve erre a meghatározó korszakváltásra, vagyis mi biogazdálkodók tudunk-e élni minden területen az egyre erősebben megjelenő, ill. kinyíló nagy lehetőségekkel? Annál is inkább fontos ez a kérdésfeltevés, hiszen az egyre bővülő természetes biológiai termelési módszerek mellett bizony megjelennek nagy-nagy dilemmák (és óriási üzleti érdekeket!), de láthatóan zsákutcát jelentő „biológiai „módszerek is, mint pl. a biogazdálkodásban bizony tilos Géntechnológiailag Módosított Organizációkon (GMO) alapuló fajta- és növényvédőszer-technikák, elsősorban a kukorica, a szója és a repce vonatkozásában.

Az új korszakra való biogazdálkodói felkészülés egyik alapvető szempontja, hogy pl. az Európai Unióban és hazánkban mennyire terjedt el, illetve erősödött meg az elmúlt időszakban az ellenőrzött biogazdálkodás és élelmiszer feldolgozás mértéke? Az Uniós friss statisztikai adatok szerint az EU-28-ak ezen a területen összességében igen jól állnak, hiszen évtizedek óta töretlen a növekedés üteme és nagysága, amely alapján a 2010-es évek elején a bioellenőrzött terület kiterjedtsége átlépte a 10 millió hektáros „álomhatárt” és 2015-ben elérte a 11,1 millió hektárt! Ezzel az Unió összes mezőgazdasági területének 6,2 %-át foglalja el a biogazdálkodás (ami 2010-ben még nem érte el az 5 %-ot sem). Ez a jelentős biotermelés-növekedés kitűnő alapot ad arra az EU szintjén, hogy a biológiai-környezeti korszak adta lehetőségeket ezen a területen is minél jobban kihasználjuk és mindezt a döntéshozatali szinteken is figyelembe vetessük. Magyarországon ugyanebben az időben – a nagyon jelentős ellenőrzési és közösségi munka ellenére – még bizonyos stagnálás volt tapasztalható, hiszen a 2010-2015-ös években a 120-130 ezer hektáros ellenőrzött terület az összes mezőgazdasági területen belül a 2,2 %-ot jelentette. Örömteli, hogy a 2015-16-tól megindult új, felemelt biotámogatási rendszer jelentős területnövekedést idézett elő, így napjainkra már átlépve az 160 ezer hektáros határt, akár a 3 %-os részarány közelébe is kerülhetünk.

Tanulságos lehet a reális helyzet megítéléséhez a legnagyobb bioterületi részaránnyal rendelkező EU-s országok listájának megismerése a következők szerint: Spanyolország 18 %,; Ausztria, Svéd- és Észtország 15 %; Olaszország 13 %; Franciaország 12 %; Német- és Csehország 10 %; Románia és Szerbia 6-7 %; míg az Unión kívüli, de biogazdálkodási „nagyhatalomnak„ számító Svájcban 20 %!

Nagyon jellemző és a hazai biotermelési és általános mezőgazdasági rossz termelési szerkezetre rámutató adat, hogy az Uniós biogazdálkodásban résztvevő mintegy 340 ezer főből 80 %-ot a feldolgozók teszik ki és csak a maradékot jelenti a biotermelők és kereskedők száma. Addig a magyar viszonyok között 2015-ben ezzel ellentétes volt ez az arány, hiszen a nem egészen 2 ezer ellenőrzött bio-partnereken belül a termelők tették ki a kb. 80 %-ot és a feldolgozó-kereskedők pedig a többit. Mindez az alapanyag-(a nyersanyag-) termelés döntő hányadát jelenti mind a biogazdálkodásban, mind – az ide vonatkozó hasonló statisztikai adatok alapján – a teljes hazai mezőgazdaságban és élelmiszeriparban is. Ez sajnos – egyebek mellett – a piaci kiszolgáltatottság, a gyenge hozzáadott értékűség és az alacsony gazdálkodói jövedelmezőségi színvonal meglétének jellemző bizonyítéka! Ezen a rossz részarányon még az sem javított, hogy az elmúlt években itthon is jelentősen növekedett a biogazdálkodói partnerek száma, hiszen a 3500-at közelítette meg, de megint csak elsősorban a termelői bekapcsolódás révén.

A nem túl előnyös hazai helyzetre jellemző még az átlagos biogazdálkodási birtokméret nagyságának alakulása is, hiszen ez az adat az EU-28-akban az összes mezőgazdasági területen 16,1 hektár, a biogazdálkodásban pedig 36,7 hektár (tehát 2,3-szor nagyobb), viszont a hazai összes mezőgazdasági területben 9,5 hektár az átlagos birtokméret, a bioterületeken pedig 119,2 hektár (tehát 12,5-szer nagyobb!), ami még inkább alátámasztja ezen a területen is a nagy alapanyagtermelő üzemek túlzott részarányát.

Nagy reményekkel lehet tekinteni a helyes irányba történő biofejlesztés megindulására, mégpedig hivatkozással a 2016 decemberében megrendezett 29. Biokultúra Tudományos Nap „Úton a modern biogazdálkodás felé” c. konferencia nagyon színvonalas, gyakorlatias és szinte a teljes hazai döntéshozatali kört és tudományos közvéleményt megmozgató előadásaira és a kibontakozott értékes vitára. Hasonlóan nagyreményűnek számít ez az összetartó és alkotó közösséget jelentő, valamint szellemi és gyakorlati műhelymunkát felmutató biodinamikus téli tanfolyam tevékenysége, amelyen tapasztalni lehetett az információ bővítés és a sajátos termelési módszerek elsajátítása mellett a szellemiség (pl. Rudolf Steiner tanainak értelmezése) és a természetszeretet igen jelentős figyelembe vételét.

Gödöllő, 2017. január 14.