A Biodinamikus Mezőgazdaság elsődleges céljai
„A biodinamikus gazdálkodási mód lényegében az életösszefüggések alakításában áll, és ezért nem lehet úgy” – olyan mechanikusan – „megszabni a tennivalókat, mint egy élettelen tárgy előállítása esetében. Az emberek munkájával egy üzemet élő organizmussá lehet alakítani a talajtermékenység, a kultúrnövények, a vetőmag és a háziállatok gondozása során, mindig az adott termőhely természeti feltételei között… Nagyon fontos szerepe van az életfolyamatokat befolyásoló eljárások pontos időzítésének. Ehhez hozzátartozik különösképpen a biodinamikus preparátumok rendszeres és lelkiismeretes „ – megfelelő időben történő – „alkalmazása, valamint az, hogy a gazda a növénytermesztésben és az állattartás során a kozmikus ritmusokat is figyelembe vegye.”
(Demeter gazdálkodási irányelvek 2004/5)
A gazdaság, mint organizmus – a gazdaság individualitása
„Egy gazdaság akkor teljesedhet ki a szó szoros értelmében, ha magában megálló individualitásként, önmagába zárt egyéniségként fogható fel. Bár teljesen ezt nem valósíthatja meg, de a zárt individualitás állapotához minden gazdaságnak közelednie kell.”
(Dr. Rudolf Steiner: „Mezőgazdasági kurzus” 2. előadás GA 327)
„Minden, ami él, a szerves világ képző folyamataiból alakul. Az egyes különálló szervek élő egésszé fonódnak össze. A szervezet, az organizmus több, mint részeinek összege. Az organizmust bőr veszi körül. Ezáltal a bensőjében saját élet képződik, és ez kapcsolatban áll a terrisztikus (földi) és a kozmikus (égi) környezettel. Ha a saját élet önmagát meghatározó fejlődésen megy át, akkor keletkezik az individuum (az egyéniség). Ha egy mezőgazdasági üzemet ezeknek a képzőfolyamatoknak az alapján szerveznek meg, és abban ki tud fejlődni ez a neki megfelelő talajélet-rendszer, növényi fejlődési mód és az állat természetének megfelelő állattartás, akkor joggal beszélhetünk üzemi organizmusról… Az ember ezen felül még magasabb szintű harmóniát és rendet tud kialakítani a gazdaság életösszefüggéseiben, ha a szellemtudományos ismeretekből indul ki. Így a mezőgazdasági organizmusból felnövekedhet az üzemi individualitás.”
(Demeter gazdálkodási irányelvek 2004/5)
Az állattartás fontossága
A mezőgazdaság az ember és a természet találkozásának aktív kifejeződése. A kultúrtáj képét az egy kultúrában együtt élő emberek szükségletei határozzák meg. A mezőgazdaság termékei az ember mivoltát kell szolgálják, hogy feladatukat, mint „élelmiszerek” a szó igazi értelmében betölthessék. Mind régen, mind napjainkban, a szántóföldi termelés alapja a szarvasmarha tartás és az abban keletkező istállótrágya. Az állattartás megköveteli a takarmánytermesztést, a marhatartás ezen belül a szálastakarmányokat, ez lesz a vetésforgó alakításának fontos eleme. A növénytermesztést megszabja az emberek és az állatok táplálékszükséglete. Ember és állat egyaránt megkívánja, hogy gondosan bánjunk a talajjal. A termőhelyhez igazodó gazdálkodás tekintettel van a talaj és a növényzet, az állatok és az emberek szükségleteire.
(Demeter gazdálkodási irányelvek 2004/5)
A Biodinamikus Preparátumok
„A biodinamikus Preparátumok olyan természetes szerek, melyeket kis adagokban alkalmazunk a talajnál az élettel – teljesség, növényeknél a növekedés és a minőség támogatására, állatoknál pedig az egészség érdekében. Bio-regulátorként működnek, azaz a biológiai rendszerek organizmusának önszerveződését serkentik.”(Raupp és König 1996.) A preparátumok lényegi – nem helyettesíthető – alap alkotórészét képezik a biodinamikus földművelésnek. Ezért a Demeter Irányelvek alkalmazásukat kötelezően előírja. „A preparátumokat a mezőgazdasági üzemben állítjuk elő növényi részekből (gyógynövényekből), tehéntrágyából vagy kvarclisztből. A nevezett anyagokat állati szervekbe burkolva legalább fél évre elássuk a földbe...”
A Demeter irányelvekben és az eredeti Dr. Rudolf Steiner által tartott előadásokban részletesen megadott módon előállított preparátumok finom anyagi erő-potenciálok. Hatásmódjuk alapján a homeopatikus gyógyszerekkel lehet összehasonlítani őket.
(Demeter gazdálkodási irányelvek 2004/5)
A természeti –Kozmikus ritmusok figyelembe vétele
„Egy mágnestűnek a működését, amikor is egyik oldalával észak, a másik oldalával dél felé mutat, nem lehetséges megmagyarázni, a működés okát csak magában a mágnestűben keressük. Sokkal inkább található a magyarázat, ha az egész föld mágnesességét figyelembe vesszük, … ezért a kultúrnövények termesztésénél az embernek nemcsak a jól ismert fénnyel, hővel, a földből származó vízzel és tápanyagokkal és a különböző növekedési faktorokkal kell számolnia, hanem a különböző bolygók hatásaival is, legfőképpen a Holddal.”
(Dr. Rudolf Steiner: Mezőgazdasági kurzus GA 327)
„Az elmúlt években létrejött új tudományág a kronológia ill. kronobiológia kutatásai” – mára már egyértelműen – „ összehasonlító módszerrel bizonyítják, hogy valamennyi életfolyamat ritmikusan zajlik. A ritmus tehát az élet alaptulajdonságának tekinthető. Megjelenési formái lehetnek a Föld napi ritmusától függő, a Hold körforgásától függő, hónapos és heti ritmusok, valamint a Nap mozgásától függő, azaz éves ritmusok. Az ember már ezektől a külső időt meghatározó tényezőktől messzemenőleg függetlenítette magát és ezért a legtöbb ritmus endogén formában benne magában zajlik. Ezzel ellentétben a növények birodalma még rendkívül erős függőséget mutat a külső kozmikus és geofizikai időmeghatározóktól…”
(Dr. Hartmut Spiess: Kronobiológiai vizsgálatok a biodinamikus növénytermesztésben, különös tekintettel a Holdritmusokra – habilitátusi disszertáció IBDF Darmstadt 1994.)
Ismeretelméleti háttér
A biodinamikus mezőgazdaság különleges ismereti alapjaival, amennyiben az a gyakorlati és természettudományi tapasztalatokon felül is szükséges, Dr. Rudolf Steiner: A mezőgazdaság gyarapodásának szellemtudományos alapjai címen 1924-ben Koberwitzben tartott előadásaira és az Antropozófia szellemi összefüggéseire támaszkodik, mert az előadások kifejezetten ebben a keretben voltak megtartva…
A mai időkben általánosan elterjedt materiális-természettudományos világnézet alapja a darwini fejlődési elv. Ebben a világnézetben a következő fejlettségi szintre az alacsonyabból jut el egy élőlény, mégpedig a versengés és a kiválasztódás elve alapján. A Dr. Rudolf Steiner által kibontakoztatott Antropozófiában alapot lehet találni ahhoz, hogy szellemtörténeti elv szerint nézzük a fejlődést: ahogyan a világtörténés során a fizikaiak továbbfejlődnek, egyre több magasabb rendű élőlény, - amilyen az állat és az ember- tud testre találni a fizikai téren…”
(Demeter gazdálkodási irányelvek 2004/5)
A fenti idézetek nyomán természetesen felmerülő kérdésekre és kételyekre egyrészt bőséges válaszok és további iránymutatások találhatók a megadott magyar és külföldi irodalomban. Egyesületünk munkájába való bekapcsolódás, a különböző tanfolyamokon, csoportmunkában való részvétel, megfelelő alapot adhat a biodinamikus úton való elinduláshoz és a továbbfejlődéshez.