Szakmai kirándulások

Összefoglaló szakmai kirándulásaimról

Írta: Metz Blanka egyetemi hallgató (Szt István Egyetem, Gödöllő)

A vizsgaidőszak a legalkalmasabb ideje a nyári programok tervezésének. Már januárban kinéztem magamnak a helyet a nemzetközi, ökofarmokon önkénteskedők honlapján (WWOOF). Erdélybe szerettem volna menni mindenképp, találtam is egy ideálisnak tűnő gazdaságot. Az olvasottak szerint biodinamikus módszerekkel gazdálkodtak, rengeteg állatuk volt, gyönyörű erdélyi környezettel, természetesen kialakított Élettel (régen a székelyek így nevezték az udvart a benne élő lényekkel). Minden tökéletesnek tűnt, már csak ki kellett várni az utazás idejét.

Nyáron érdekes módon (mivel már rég nem fogadtak önkénteseket) eljutottam a Somlyó-hegy lábánál fekvő kis falu szélén lévő Életbe. Csodaszép kert gyümölcsfákkal, gyógynövényekkel, fűszerekkel, zöldségessel, szabadon legelésző lóval, kint kapirgáló tyúkokkal, patakban fürdő kacsákkal. Természetes házak, gyönyörű család fogadott bennünket.

1

A környező telkeken is mind hasonló, természetes / hagyományos ház állt, kerttel (állatokkal), volt köztük kör alakú is. Láthatóan más életformát képviselő emberek közé csöppentem.   A nagy állatok ( tehenek,  lovak és a csacsi) arrébb legeltek a hely oldalánál. Még sosem láttam ilyesféle szarvasmarhát azelőtt. Derékig érő, apró termetű, sötétbarna és zsemleszínű, apró jószágokból és mellkasig sem érő nyugodt, kedves bikákból álló gulya élt együtt a ménessel, hatalmas, gyönyörű virágokkal tarkított, sejtelmes fenyőerdőkkel szegélyezett mezőkön. Később megtudtam, hogy nem akármilyen állatok azok a marhák, amik körülöttem legelésztek, hanem nagyon fontos genetikai értékei a Kárpát-medencei génmentési és fajtavédelmi programnak is. A jövő generációinak öröksége kell, hogy legyen egy ilyen régóta alkalmazkodó és fennmaradó fajta. A mokány szarvasmarha közeli rokona a vadtehénnek, 8000 éves, emberrel való együttélése igazán értékes tulajdonságokat hordoz magában. Csak néhány fajtajellege röviden: könnyű ellésű, apró termetével kezes, engedékeny, zsíros,  ízletes tejet ad, 6 l tejéből 1 kg sajt készíthető, ősisége miatt húsa hasonlóan ízletes, mint  a vadhús.

2

Somlyó-hegyén a csorda és a ménes, mint egy külön lény él teljes szabadságban a természetben. (A gyepeknek a ló és a tehén együttélése és legelése a legnagyobb biodiverzitású társulások kialakulását eredményezi.)  Megvédik magukat (egymást) medvéktől, farkasoktól, „igénytelenek”, teljesen extenzív módon (-40 fokos kemény fagyokban is) fedél nélkül tarthatók.

Valahogy így képzeltem el a helyes (természetes), fenntartható állattartást.

A tél utolsó hetében elérkezett hozzánk a Csíksomlyói gazdaságból Dobos Attila, hogy ellátogassunk néhány gazdálkodóhoz , Magyarországon.

Első lépésként a hosszabb ideje működő biodinamikus gazdaságokat kerestünk fel, mert gazdálkodási irányelveik megegyeznek a Székelyföldön működő gazdaságéval.

3

Biodinamikus Együttműködés Demeter gazdasága, Legénd

Az általunk megfigyelt nagyobb üzemek (átlagosan nagyobb, mint 100 ha) gyönyörű mintái az „ökológiai” gazdálkodásnak. Jelentős tevékenységet folytatnak az őket körülvevő nagy tájegységben, a szemléletváltás jó példái. Az állati eredetű termékeket (is) előállító gazdaságok a Kárpát-medencében őshonos állatokat extenzíven tartanak több generáció óta. Mindannyian kiemelt genetikai értéket képviselnek, és nagymértékben hozzájárulnak a környezet- és természetvédelemhez. A röghatás által a haszonállat fajták második-harmadik generációs egyedei már láthatóan alkalmazkodnak az élőhely körülményeihez, beilleszkednek a tájba. A növényeknél is ugyanez az átalakulás figyelhető meg. Az ökológiai gazdaságokban előállított termékek minősége kiváló a nagy hozzáadott érték miatt is, amely a gazda környezettudatos gazdálkodásának köszönhető.

4
5

Póth család Demeter gazdasága, Keszeg

Egyik gazda szerényen azt mondta, hogy ők nem látják, hogy szép-e amit csinálnak, de az odalátogató tükrözi azt. Aki a gazdaságában dinamikusan, lelkiismeretesen, mindig az éppen kialakult helyzetre reagálva gazdálkodik, annyira benne van a munkájában, hogy nem törekszik kifelé bármilyen képet is mutatni.

Utánuk következtek a kis, családi gazdaságok (egy-két hektáron), melyek sok hasonló vonással rendelkeznek. Alapításukra jellemző a városi környezetből a természetbe való kiköltözés. Életalapításnak nevezhető az a folyamat, ami házépítésből, kertalapításból, állattartásból áll. Jellemzően érzékenyen, szeretettel viszonyulnak ezek a gazdák (kisgazdaságok) környezetükhöz, élőlényeikhez. Nem profitorientáltak, megélhetésüket nagyrészt nem a gazdálkodásból szerzik. Mindenki rendelkezik valamilyen szakmával és ezt kiegészítik a természetesebb életmódból szerzett örömökkel és termékekkel. Fiatal családok nagy fizikai energiával, teremtőerővel rendelkeznek, tájalakító szerepük látványos, főleg ha többen is így élnek, közel egymáshoz. Leglényegesebb közös vonásuk hogy több gyerekes családok, ezért nagy a jövőkép formáló tulajdonságuk.

6

Ifj Varga Sándor biodinamikus gazdasága, Szentgál

A hét végére maradtak a már második generációs gazdaságok, melyeket a szülők alapítottak szintén "kiköltözésből”, a természet szeretetéből. Hozzáértés, könnyedség, általános harmónia sugárzott a helyekről. A hosszabb ideje fenntartott, stabilabb gazdaságok láthatóan könnyebben működtethetők, mint az újonnan alapítottak, különösen akkor, ha a gazda ott született és nőtt fel. Ezekben a dinamikus működés, gyors probléma megoldás volt érzékelhető. Az alkalmazott munkaerő sem jelent olyan nagy gondot, mert a gazda pontosan tudja, mit kell csinálni és könnyen el is magyarázza hogyan, hiszen beleszületett a gazdaságba. Ezzel szemben a frissen, húsz éven belül alapított gazdaságokban a munkaerő meglehetősen érzékeny ügy. Némely esetben a „gazda” és tulajdonos két különböző személy. Ilyenkor a munkásoknak kell a gazda szerepét betölteniük, természetesen a tulajdonossal összhangban dolgozva. Fennmaradásukhoz szükséges lenne a minőségi munkaerő, amelyet a tulajdonos felruház az alkotás jogával. Köztudott, hogy nem csak a „minőségi” munkaerő hiányzik a mezőgazdálkodásból.

Általánosan megfigyelhető és elmondható, hogy Magyarország agrobiodiverzitása is egészen megcsappant. Már a nyolcvanas években felfigyeltek arra, hogy a mezőgazdasági biodiverzitás (világszinten) csökkenése riasztó ütemben zajlik. Uniformizálódik, az agrártáj elveszti mozaikosságát, leegyszerűsödik. A mezőgazdaság alapvető szerepet tölt be a természet- és a környezetvédelemben is, az uniformizálódás egyiket sem segítette. A globális élelmiszer ellátás a kereskedelmi növények tekintetében igen kevés számú fajra és fajtára épül, ami a jövő nemzedékek táplálkozási és a jövedelmi biztonságát nagyon sebezhetővé teszi. A 2010-es, harmadik Globális Biodiverzitás Kitekintés jelentése szerint az elmúlt században már elvesztettük a növényfajták legalább 75%-át, és ezzel párhuzamosan több ezer állati tenyészvonalat. A mezőgazdasági biodiverzitás az egyik legfontosabb forrása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásunknak is, valamint annak, hogy a jövőben tovább fejlesszük terményeinket. Magyarországon is igencsak egyoldalú a mezőgazdaság, mivel az intenzív növénytermesztésen van a hangsúly. Az állattenyésztés ahhoz képest csekély mértékű és a leginkább használt fajták nagy termelékenységre vannak tenyésztve, természetesebb körülmények között életképtelenek. A felkeresett gazdaságok a jövő szempontjából is hatalmas értéket képviselnek. Termelékenyek, fenntarthatóak, genetikai sokféleségük igen nagymértékű. A biodinamikus (Demeter) gazdaságok kiemeltnek mondhatók e téren is. A talaj termékenységét alapnak véve, mind egymást tápláló, éltető, élőlényekre felépített rendszerek. Egyre több film is készül a talajtermékenység fenntartásának lényeges folyamatairól, állattartáson alapuló, diverz társításokkal rendelkező gazdálkodásról, mely nem csak a haszonállatoknak, hanem rengeteg vadon élő fajnak nyújtanak természetes élőhelyet. A fenntartható fejlődésnek alapjai ezek a rendszerek, amelynek fontos képviselő tagjai a látott gazdaságok. Mind módszereik, tájjellegük, abba illő genetikai vonalaik alapvető fontosságúak. 

7

Kép a Kiss the Ground c. filmből (USA; 2017). Az út baloldalán látható egy konvencionális (leginkább kemikáliákra és GMO szervezetekre), jobboldalán természetes anyaghasználatra, őshonos fajták tartására alapozott agrártáj.

A Kárpát-medence keleti peremvidékein (Székelyföld, Moldva, Kárpátalja…) szabad, elszigetelt népek éltek, színes kultúrát és különlegesen ősi fajtákat tartottak. „Mátkavonal” (a családnak van egy bizonyos állata, mely házassággal öröklődik, nagy értékű vérvonalként tekintettek rá, nem eladók), és hasonló szokások miatt még néhol fellelhetők különleges egyedek. Az életmódváltás következményeként (városiasodás, intenzív állattartó telepekre való utaltság, azok térnyerése) már ők is eladják húsnak a fajtákat. Nemcsak genetikai értékük és tájalakító, tájjelleget fenntartó tulajdonságaik, hanem kulturális örökségünk is elvész velük együtt.

Ha a szarvasmarhaféléket vesszük: már többen tartanak kárpáti borzderest, de nagyrészt a magyartarka és a szürke marha teszi ki az őshonos magyar szarvasmarha fajainkat. Még a Demeter gazdák között is sokan holland és különböző nyugati tájakon honos fajtákat tartanak.

Kárpát-medence
Kárpát-medence

A Kárpát-medence egységet alkot. Amíg nem késő (néhány évünk van erre) fel kellene venni a Kárpátalján és Erdélyben élő szakemberekkel és gazdákkal a kapcsolatot. Közös összefogással, ezt a pótolhatatlan genetikai értékekkel rendelkező tájegységet az eddiginél tudatosabban lehetne képviselni, és szükség lehet új Kárpát-medencei tenyészvonalak létrehozására is.

 

„A természeti erőforrások, különösen a termőföld,

az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen

a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális

értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek

védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való

megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”

(Részlet Magyarország Alaptörvényéből)